Az RMDSZ Nemzetépítő Platformja elégedetlen az RMDSZ politikai tevékenységével. Szerintük számot kell vetni a magyarság politikai sokszínűségével és a magyarság egészének érdekét kell megjeleníteni a választáson. Kiss János támadta ezt a platformot: szerinte bomlasztja az RMDSZ egységét. Kiss János ugyancsak elítélte, hogy a platform szerint „Budapest nem mindenben vállalja fel a határon túli magyarság érdekeit”. Kiss János szerint Románián belül a magyar érdekek védelméért „nem a magyar állam felelős, de a kormánya sem jogosult arra, hogy beavatkozzon az ország belügyeibe.” Szerinte az RMDSZ szót emel a magyarságért, ha kell. /Kiss János: Csak füst. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 22./ Kiss János ugyanazt mondja, mint Iliescu: a kisebbség ügye Románia belügye.
2004. július 30.
Az RMDSZ Nemzetépítő Platform (NÉP) nyilatkozatban foglalt állást néhány, a romániai magyarságot érintő és általa fontosnak ítélt kérdésben. A Szabadság összefoglalta, és úgy adta közre a platform nyilatkozatát. Kiss János, a Szabadság nyugalmazott szerkesztője írásában /Csak füst, Szabadság, júl. 22./ elítélte a kivonatosan közölt állásfoglalást. A cikkíró nem szereti a NÉP-et (Nemzetépítő Platform), elítélő véleményét harmadszor fejtette ki. Az nem érv, hogy nem tudja, mit is képvisel a platform, szögezte le Vekov Károly, a platform vezetője. „Úgy tűnik, a cikkíró nem szereti sem a nemzet, sem a nemzetépítés szót hallani.” Szerinte, aki más véleményen van, az egységbontó. Kiss János szerint elég, ha Magyarország pénzt ad, mert nincs más, és ne is legyen más kötelezettsége. A Kiss János által hangoztatott be nem avatkozás elve nem fogadható el. „A magyar kormány igenis felelős a mi sorsunkért”, hangsúlyozta Vekov. Vekov kiemelte: „esélyegyenlőség hiányában védelemre van szükségünk, a sajátos jogaink védelmére. Ezért az autonómia és a kettős állampolgárság igénylése.” /Vekov Károly: A vonalon innen. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 30./
2004. augusztus 3.
Kiss János visszautasította Vekov Károly írását /A vonalon innen, Szabadság, júl. 30./. Vekov ugyanis kifogásolta Kiss János előzően közölt ítélkezését /Csak füst, Szabadság, júl. 22./, melyben pálcát tört a Nemzetépítő Platform állásfoglalása fölött. Kiss János továbbra is úgy látja, hogy Vekov Károlynak és platformjának szereplési viszketegségből, pótcselekvésként született nyilatkozata „CSAK FÜST és semmi más.” /Kiss János: Továbbra sem láng, csak füst. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 3./
2004. augusztus 18.
Markó Béla RMDSZ-szövetségi elnök megbeszélést tartott Kolozsváron a Nemzetépítő Platform Vekov Károly elnök vezette küldöttséggel. Egyetértettek abban, hogy az előválasztási jelölési rendszernek a lehető legnyitottabbnak kell lennie, és a kampánynak a magyarság minden rétegéhez szólnia kell. Vekov Károly igényelte, hogy az RMDSZ minél előbb fogalmazza meg és hozza nyilvánosságra saját részletes autonómia-elképzelését. /RMDSZ–tájékoztató. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), aug. 18./
2004. szeptember 20.
A falu jeles szülötte, Lakatos István emlékére avattak kopjafát szept. 18-án Sárvásáron. Lakatos István a romániai magyarság jelentős közéleti személyisége, politikusa és közírója volt, akit 1950-ben letartóztattak és 25 év kényszermunkára ítéltek. Tizenöt év múlva szabadult a börtönből, az 1964-es általános amnesztiának köszönhetően. Ő volt az elsőrendű vádlottja annak a pernek, amelyben Márton Áron püspököt, Kurkó Gyárfást, Venczel József professzort és másokat elítéltek. Ferencz László esperese kegyelettel emlékezett a falu nagy szülöttére. Vekov Károly parlamenti képviselő, a Nemzetépítő Platform elnöke kiemelte, Lakatos István nemcsak szociáldemokrata, hanem elsősorban igaz magyar volt. /P. L.: Kopjafát szenteltek Sárvásáron. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 20./
2004. december 15.
Vekov Károly, az RMDSZ Nemzetépítő Platformjának elnöke javasolni fogja az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsának ülésén, hogy az RMDSZ kössön megállapodást az NLP–DP szövetséggel az új kormány támogatásáról. Vekov megpróbálja megszerezni más platformok támogatását is, például az Eckstein-Kovács Péter vezette Szabadelvű Körét, vagy az Erdélyi Magyar Kezdeményezését. /Vekov Basescuval. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 15./
2004. december 16.
1989 decembere óta először van esély megváltoztatni az ország irányát, jelentette ki Vekov Károly exképviselő, az RMDSZ Nemzetmentő Platformjának vezetője sajtótájékoztatóján. A változtatásra Traian Basescu, illetve a D.A. Szövetség alkalmas. Az RMDSZ esetében kínos kompromisszumoknak voltunk tanúi, jelentette ki. Az RMDSZ részéről felelőtlenség volt lecsatlakozni az egyik elnökjelölt mellett. /(köllő): Vekov: Megelégeltük az érdekpolitikát. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 16./
2004. december 20.
Az RMDSZ Nemzetépítő platformja (NÉP) tiltakozott, amiért az SZKT hétvégi ülésén képviselője többszöri próbálkozás ellenére sem kapott szót, hogy ismertethesse, a NÉP véleményét a romániai politikai helyzetről, illetve az RMDSZ eddigi és jövőbeli politikai vonalvezetéséről. Annak ellenére, hogy Markó Béla, az RMDSZ elnöke megfogalmazta: együtt gondolkozzunk, illetve Frunda Györgynek, az SZKT elnökének kijelentése ellenére, miszerint "itt a helye az ellenzéknek". Nem került az SZKT elé az a kérésük sem, hogy – az RMDSZ alapszabályzatának megfelelően – az SZKT hozzon olyan döntést, amely lehetővé teszi a Nemzetépítő Platform képviselője számára a tényleges részvételt az SZKT munkálataiban." – áll közleményükben. (A platformvezető, Vekov Károly nem került befutó helyre a Kolozs megyei képviselőlistán.) A Nemzetépítő Platformmal szemben alkalmazott eljárás kirekesztő RMDSZ-állásfoglalásról tanúskodik – olvasható a közleményben. /Tiltakozik a NÉP. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 20./
2005. január 14.
Román–magyar partneri viszony kialakítását célul tűző csomagtervet mutatott be a sajtó képviselői előtt Vekov Károly, az RMDSZ Nemzetépítő Platformjának (NÉP) vezetője. A terv előfeltétele az alkotmány, illetve egyes törvények módosítása. Javasolják, hogy egész Erdély területén vezessék be a háromnyelvű helységnévtáblákat, tegyék lehetővé, hogy a hivatalok és a magyar anyanyelvű lakosság között az anyanyelv használata révén biztosítva legyen a kommunikáció ott is, ahol csupán 5 százalék magyarság él. Vekov Károly elmondta: „a csúcsvezetőségnek rendelkeznie kellene egy olyan kérdéscsomaggal, amelynek alapján le tudjon ülni tárgyalni, és próbáljon megoldást találni. Meg kell fogalmazni ezeket a kérdéseket, még akkor is, ha egyeseknek nem tetszik.” – szögezte le a politikus. /Köllő Katalin: Román–magyar partneri viszony. Csomagterv a NÉP-től. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 14./
2005. január 19.
Dr. Vekov Károly a RMDSZ keretében működő Nemzetépítő Platform nevében a sajtóval ismertette a platform nevében összeállított elképzeléseit. A Romániában élő magyarság problémáit meg kell tárgyalni. A platform szerint az alkotmányt és egyes törvényeket s meg kellene változtatni. Minden megkülönböztetésre vonatkozó kitételt törölni kell, a szubszidiaritás elvét érvényre kell juttatni, a román nyelv mellett már 5%-nyi magyar lakosság megléte esetén is biztosítani kell a magyar nyelv használatát a közéletben és a nem hivatalos feliratokban, korlátok nélkül. Szükséges a teljes decentralizáció. A csomagterv szorgalmazza valamennyi egykori magyar tulajdon (ingó és ingatlan) visszajuttatását eredeti tulajdonosaihoz a telekkönyvi nyilvántartások alapján. Szükséges az is, hogy a magyar hivatalnokok száma a központi intézményekben legyen azonos legalább a magyarság országos arányszámával, míg Erdélyben ezek vidéki kirendeltségeiben ez feleljen meg a helyi, megyei, városi, községi vagy falusi lakosság arányának. A magyar jellegű intézmények magyar névadásának, illetve elnevezésének szabadságát ne korlátozzák. Az egyházak esetében szorgalmazzák a kultusztörvény elfogadását a magyar történelmi egyházak javaslatainak figyelembevételével. Létre kell hozni a felekezeti oktatás törvényi kereteit. Biztosítani kell a magyar oktatási hálózat egységes és autonóm működését, önálló tanfelügyelői személyzettel. Törekedni kell az önálló magyar iskolák létrehozására, melyeket magyar igazgatók irányítanának. A helyi hatóságok, illetve a központi szakintézmények kötelesek legyenek biztosítani a magyar intézmények működéséhez a megfelelő anyagi és személyi feltételeket. /Csomafáy Ferenc: Csomagterv a magyar–román partneri viszonyról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 19./
2005. január 22.
Eckstein-Kovács Péter szenátor elégedetlenségét fejezte ki amiatt, hogy a Trianon film vetítését törvénytelennek minősítő nyilatkozatot Mona Musca művelődésügyi miniszter Hajdu Győző, a volt kormány által finanszírozott Együtt–Impreuna című lap főszerkesztője, a kommunista hatalom egykori magas rangú tisztviselőjének sugallatára adta ki. A szenátor legjobban Mihail Hardau prefektusra haragszik, aki előzően megegyezett a Trianon film vetítése helyszínéül szolgáló Protestáns Teológia rektorával, majd ezután ügyészségi feljelentést tett a szervezők ellen. A Magyar Ifjúsági Tanács tagszervezetei szerint „érthetetlen, hogy az Európai Unióba igyekvő Romániában az állami szervek illetékeseit sérti, hogy egy kulturális rendezvény keretében egy tárgyilagos történelmi dokumentumfilmet vetítenek”. Az ügyben Vekov Károly, a Nemzetépítő Platform elnöke is állást foglalt. /B. T.: Hajdú Győző volt a bajkeverő. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 22./
2005. június 17.
Június 18-án terjesztik az RMDSZ parlamentjeként működő Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT) elé azt a határozattervezetet, amelyet a Kolozs megyei MKT-tagok utolsó ülésükön fogadták el – jelentette be a Vekov Károly, az RMDSZ Nemzetépítő Platformjának elnöke. A tervezet szerint: önálló magyar oktatási rendszer létrehozása, magyar bölcsődékben magyar személyzet alkalmazása, létszám alatti óvodás csoportok és osztályok, valamint magyar szakiskolaközpont létrehozása. Továbbá szeretnék, hogy minden tantárgyat magyar nyelven oktassanak, Románia történelmét és földrajzát is. Ezenkívül a román nyelvet a kisebbségek számára összeállított tantervek szerint és a kisebbségeknek írott tankönyvekből tanítsák. Kérvényezik emellett a magyar történelemnek minden szinten való oktatását. A kettes szorzó alkalmazása az egyetemi oktatásban a kis létszámú magyar csoportok anyagi fedezetét biztosítaná, ugyanakkor nem kerülhet háttérbe az állami magyar tannyelvű egyetem létrehozására vonatkozó kezdeményezés sem. Mint történész nehezményezte azoknak a történelmi dokumentumoknak az eltűnését, amelyek Kolozsvár, Dés és Beszterce középkori történéseit tartalmazzák. Ezek a dokumentumok a nemzeti örökség részei, lemásolni vitték el őket a kilencvenes években a kolozsvári levéltárból, de azóta sem kerültek vissza. /Dézsi Ildikó: Anyanyelvi oktatás minden szinten. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 17./
2005. október 28.
A Bolyai Egyetem versenyképes tud lenni, jelentette ki Vekov Károly, az RMDSZ Nemzetépítő Platform elnöke. A politikus szerint elképzelhető, hogy a Babes-Bolyai Tudományegyetem jelenlegi struktúrájának bővítésével el lehet érni hiányosság felszámolását. A román–magyar együttes kormányülés kapcsán Vekov rámutatott: noha örvendetes minden közeledési kísérlet a két ország között, az ülés lényegi kérdéseket megkerült. Hiányolta, hogy a Bolyai Egyetem kérdését a felek nem vetették fel. /Versenyképes lenne a Bolyai Egyetem. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 28./
2005. december 10.
Vekov Károly, a Nemzetépítő Platform elnöke azt kérte, hogy az RMDSZ támogassa a Bolyai Kezdeményező Bizottságot (BKB), továbbá, követeljék a magyarság történelmének tanítását minden magyar tannyelvű oktatási intézményben. Azt is kérte, hogy az RMDSZ városi tanácsosa érjék el a Házsongárdi temető északi felének műemlékké nyilvánítását, az egyetemnek azt a részét, amelyet Gróf Mikó Imre adományozott, nevezzék „Gradina Gróf Mikó Imre kert”-nek, végül pedig, hogy lépjenek fel a történelmi belvárosban folyó építészeti visszaélések ellen. Az első javaslat a kolozsvári tanácsosok szerint képtelenség, ugyanis nem lehet temetőrészeket műemlékké nyilvánítani, legfeljebb a síremlékeket egyenként. Kiderült, a Házsongárdi Alapítvánnyal és a pécsi önkormányzat anyagi segítségével készül egy átfogó program, amelynek célja a temető állapotának javítása, a műemlék-értékű sírok megmentése. A Mikó-kertre vonatkozó javaslatot a városi tanácsosok elfogadták, bár hangot adtak fenntartásaiknak azzal kapcsolatban, hogy keresztülvihető-e egy ilyen döntés a tanácson. A harmadik javaslat, a történelmi belvárossal kapcsán László Attila elmondta: a városi tanács szerdai ülésén várhatóan „háború” indul, amelynek célja, módot találni a városkép megmentésére. /Ercsey-Ravasz Ferenc: Vekov a BKB támogatását sürgette. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 10./
2006. október 17.
Az RMDSZ Nemzetépítő Platformja Désen megtartott soros ülésén megállapította, hogy az elmúlt 16 év a magyarság szempontjából az útkeresés, az európai értékrendbe való beilleszkedés jegyében zajlott, de a nemzeti érdekek és főleg az eddigi eredmények tekintetében inkább a politikai zsákutcák korszakának minősíthető. A magyar politizálás szűk hazai csoportérdekek szerint alakult. A magyar érdekek intézményes biztosításának elmaradása közép és hosszú távon megosztott társadalomhoz, széttöredezett politizáláshoz vezet. A megújulás alapja az összefogás lehet valamennyi olyan romániai magyar politikai és nem politikai szervezet és csoportosulás között. Bem halasztható tovább az RMDSZ reformja. A Nemzetépítő Platform részt vett a Magyarok Világszövetsége által kezdeményezett magyar–magyar csúcson. /Összefogást sürget a Nemzetépítő Platform. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), okt. 17./
2006. november 28.
November 27-én ülésezett a Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) szenátusa. A napirendi pontok között szerepelt Nicolae Bocsan rektor javaslata, hogy a Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) két tagját, Kovács Lehel és Hantz Péter tanársegédeket zárják ki az egyetemről, bontsák fel munkaszerződésüket. A testület – a magyar oktatók egy részének tiltakozása ellenére – rövid vita után, kilenc ellenszavazattal (közülük egy román oktatóé) elfogadta a javaslatot. Mindezt több résztvevő is megerősítette, az egyetemnek a szerkesztőségbe eljuttatott közleménye viszont azt állítja: a magyar oktatók többsége, az összes román és német tanárok, valamint a judaisztika kar képviselői is megszavazták a kirekesztést. Az indoklás címszavakban: fizikai agresszió és szélsőséges magatartás. Mint ismeretes, november 22-én Hantz Péter az egyetem három épületében magyar nyelvű feliratokat függesztett ki. Meg nem erősített hírek szerint a szenátusi döntés nyomán, tiltakozásképpen az egyik magyar rektor-helyettes lemond tisztségéről. Salat Levente rektor-helyettes kijelentette, ezt sem cáfolni, sem megerősíteni nem tudja. A mostani szenátusi ülés végét váró néhány újságíró belépését megakadályozták. Kapusok, az adminisztratív személyzet több tagja írásos engedélyt kértek. Előkerült Cristina Nistor szóvivő is, aki a Szabadság munkatársának egész évre érvényes akkreditálási igazolványáról – amelyet az egyetem bocsátott ki – kijelentette: sohase látott még ilyet. Az időközben megérkezett nagyobb újságíróhad láttán a személyzet hirtelen megenyhült. A szenátusi ülésről kijövő oktatók zöme gyorsan elrohant. A kérdésekre először Salat Levente rektor-helyettes válaszolt, kifejtve: a magyar oktatók nem értenek egyet a döntéssel, és úgy vélik, ha az egyetem teljesítette volna a többnyelvű feliratozásra vonatkozó régebbi kéréseiket, nem következett volna be mindez. A szenátus hivatalos álláspontját Paul Serban Agachi rektor-helyettes ismertette. Szerinte a két menesztett tanársegéd ellen a következő vádak miatt indult eljárás: az intézmény és az ország elleni hazugságok folyamatos terjesztése, a rektori hivatal figyelmeztetése dacára, illetve az Európai Unió (EU) szellemiségével összeegyeztethetetlenül, etnikai konfliktusok gerjesztése. Továbbá sértő minősítések hangoztatása az egyetem tanárai (gyógyíthatatlan nacionalisták) és az EU képviselői (szűk felfogás) ellen, valamint a jellegzetesen szélsőséges cselekedetnek tekinthető egyetem javai elleni fizikai agresszió, amelynek ügyében a rendőrség vizsgálatot folytat. A rektor-helyettes által felolvasott szenátusi közlemény leszögezte: a döntésnél figyelembe vették az egyetem igazgatótanácsának november 22-i határozatát, miszerint kizárják az intézményből mindazokat, akik fizikai agressziót követnek el, és szélsőségesen viselkednek. Az üggyel kapcsolatosan Kovács Lehel elmondta: az eljárás több ponton szabályellenes és támadható: az ülésvezető csak az ellenszavazatok számára volt kíváncsi, pedig meglehet, hogy sokan tartózkodtak volna. Más szempont, hogy egy ilyen döntéshez szükséges az egyetem etikai bizottságának a véleménye, amit azonban nem kértek ki. A tanársegéd kijelentette: amint a döntést kézhez kapják, azonnal pert indítanak. Ebben az esetben a végrehajtást minden bizonnyal felfüggesztik. Az esettel kapcsolatosan – még a szenátusi ülés előtt – tanácskoztak a magyar oktatók képviselői. Elfogadtak egy nyilatkozatot, amely mindamellett, hogy felsorolja a többnyelvűségre irányuló törekvések, javaslatok és döntések történetét, leszögezi: a különleges akciókért az elkövetőké a felelősség, de az ügy lényegét tekintve mégis az egyetem vezetőségéé. A magyar oktatók azt javasolják, ne foganatosítsanak olyan döntéseket, amely a BKB-tagok munkaszerződésének felbontásához vezetnek. Bírálták a túlzott biztonsági intézkedéseket, az adminisztratív személyzet akcióit, és követelték, hogy szűnjön meg a helyzet egyoldalú bemutatása. Az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke, László Attila sajnálatosnak tartja, hogy ilyesmi megtörténhetett. Az RMDSZ Nemzetépítő Platformja szintén a BKB oldalán foglalt állást. Közleményük szerint sajnálatos, hogy az egyetem nem az okot, hanem az okozatot kívánja megszüntetni, amivel csak még jobban elmélyíti a feszült helyzetet. A szenátusi ülés után megnyitották a BBTE multikulturális jellegét reklámozó kiállítást, amelyet Brüsszelben is megszemlélhettek az érdeklődők Az akció rövid volt: délben megnyitották, és egy órakor már zárt ajtó fogadta a látogatókat. Az újságírót beengedték ugyan, de a kiállított szórólapokból (amelyek a BBTE többnyelvűségét, multikulturális jellegét részletezik) nem lehetett elhozni egyetlen példányt sem. Tabajdi Csaba, az MSZP európai parlamenti delegációjának vezetője felháborítónak tartja, és a leghatározottabban elítéli, hogy Hantz Pétert és Kovács Lehelt, a BKB tagjait eltávolították a BBTE-ről. Úgy véli: Hantz Pétert és Kovács Lehelt szélsőségességgel és fizikai erőszakkal vádolni képtelenség, amikor a BKB tagjai mindössze az egyetem egy már érvényben lévő határozatának kívántak érvényt szerezni. Tabajdi felszólította az egyetem szenátusát, hogy vegye vissza a két oktatót, és kérte a kormányfő, Calin-Popescu Tariceanu és Markó Béla RMDSZ-elnök, miniszterelnök-helyettes határozott fellépését. Tabajdi rossz jelnek tartja, ha az ország ilyen magaviseletről tesz tanúságot, miközben Románia biztosa a többnyelvűségért lesz felelős. /Ercsey-Ravasz Ferenc: Menesztették Hantz Pétert és Kovács Lehelt Lemond az egyik magyar rektor-helyettes? = Szabadság (Kolozsvár), nov. 28./
2007. január 16.
Az RMDSZ-hez képest másként gondolkodó politikai és civil-politikai szervezetek tartottak kerekasztal-megbeszélést január 13-án Kolozsváron. Megjelentek az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT), a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ), a Székely Nemzeti Tanács (SZNT), a Magyar Polgári Egyesület (MPE), a Magyar Emberjogi Szervezet (angolul HHRF), a Magyar Ifjúsági Tanács (MIT), az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI), valamint a Nemzetépítő Platform képviselői. A jelenlevők elsősorban az Erdélyi Magyar Egyeztető Kerekasztal (EMEK) létrehozásáról, szükségességéről tárgyaltak. Toró T. Tibor, az EMNT alelnöke elmondta: az EMEK az erdélyi magyar politikai, civil-politikai és civil társadalmi szerveződések reprezentatív egyeztető és a közösség egészét érintő stratégiai döntések meghozatalának fóruma kíván lenni. Az EMEK a magyar történelmi egyházak elöljáróinak védnöksége alatt működne, amennyiben vállalnák, és a felek ebben megegyeznének. A kerekasztal résztvevői egyetértettek abban, hogy szükség van az erdélyi magyar autonómiatörekvések képviseletére. Toró január 15. után is elképzelhetőnek tartja az RMDSZ-szel való egyeztetést. /Somogyi Botond: Magyar kerekasztal RMDSZ nélkül. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), jan. 16./
2007. február 13.
Visszaélések tarkítják az EP-részvételhez szükséges gyűjtőakciót. Egymással is meg kell küzdeniük az RMDSZ, illetve a Tőkés László javára aláírásokat gyűjtő csoportoknak. Az európai parlamenti választásokon való induláshoz mindenki csak egyetlen listát vagy jelöltet támogathat, így a két tábor egymással versengve kopogtat be az emberekhez, abban bízva: az elsőként jelentkező listáját írják majd alá. A Magyar Polgári Szövetség székelyudvarhelyi szervezete tiltakozását fejezte ki amiatt, hogy a helyi RMDSZ irodájában a diákoknak járó 20 ezer forintos magyar állami támogatás kérelmezőitől elvárják, hogy aláírásukkal támogassák az RMDSZ EP-jelöltjeinek az indulását. Hasonló jelzések érkeztek Gyergyóditróból is, ahol a kérdőívet igénylőktől elkérik a személyazonossági igazolványt, beírják az adatokat, majd aláíratják a támogatói ívet. „Az emberek többsége azt sem tudja, mit ír alá, ugyanis arra gondolnak, hogy a pályázati ívek átvételét kell igazolniuk kézjegyükkel” – hangoztatta egy magát megnevezni nem kívánó ditrói lakos. Az RMDSZ viszont cáfolja a vádakat, szerintük nem történik visszaélés. Kelemen Hunor, az Iskola Alapítvány kuratóriumának az elnöke megdöbbenve értesült a Ditróban történtekről, és kifejtette, árukapcsolásnak tartja. Az RMDSZ szerint különösen Maros és Brassó megyében halad jól a gyűjtés. – Tőkés László szintén elégedett lehet, nagyváradi kampányirodájába ugyanis folyamatosan érkeznek az aláírni szándékozók. Egyes lelkészek nyíltan kiálltak a püspök mellett, mások az RMDSZ-nek kampányoltak a szószékről. Bihar megyében nagy felháborodást váltott ki Szabó Ödönnek, az RMDSZ megyei ügyvezető alelnökének azon kijelentése, miszerint az ívek publikusak, így bármikor tudják ellenőrizni, hogy ki támogatta az RMDSZ jelöltjeit, és ki Tőkés Lászlót. Szabó Ödön elmondta, nem zsarolásnak tekintik ezt a fellépést, hanem csak „számon kérnek”. Az általános kampány idején még mindig akad, aki a megegyezésben bízik. Vekov Károly, az RMDSZ Nemzetépítő Platformjának elnöke felhívással fordult a szövetség országos vezetőségéhez, kérve őket, módosítsák az RMDSZ jelöltlistáját oly módon, hogy a második helyen az RMDSZ-en kívüli politikai szervezetek által közösen jelölt személy szerepeljen. /Aláírást, bármi áron. = Krónika (Kolozsvár), febr. 13./
2007. február 17.
Az RMDSZ Operatív Tanácsa által korábban hozott, az európai parlamenti választási lista rangsorolásáról szóló határozat jóváhagyása a fő napirendi pontja a Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT) és Szövetségi Egyeztetető Tanács (SZET) február 17-én, Marosvásárhelyen zajló együttes ülésének. Az SZKT-nak reagálnia kell a hozzá címzett felhívásokra. Az Erdélyi Református Egyházkerület Elnöksége és az Esperesek Kollégiuma felhívásukban arra kérik a testületet, hogy találják meg a közös EP-lista állítás lehetőségét, és a választásokon függetlenként induló Tőkés László püspököt tegyék a biztosan befutó második helyre. Hasonló felkéréssel fordult Markó Bélához és az RMDSZ csúcsvezetéséhez címzett levelében több magyarországi közéleti személyiség is. A felhívást aláírók – többek között Mádl Ferenc és Szűrös Mátyás volt államfő, Vízi E. Szilveszter, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, Martonyi János volt külügyminiszter és Csoóri Sándor író – úgy vélik: az EP-választás jó alkalom lenne arra, hogy a romániai magyarok szavazóerejét, súlyát az RMDSZ megerősítse Tőkés László személyével. Úgyszintén felhívást intézett az RMDSZ országos vezetéséhez az RMDSZ Nemzetépítő Platformja. Vekov Károly platformvezető a közleményben leszögezte: tekintettel arra, hogy az erdélyi magyarság egy része RMDSZ-en kívüli szervezeteket támogat; emiatt nem tartja az egész közösség szempontjából reprezentatívnak az RMDSZ-es EP-listát. Felkérik az RMDSZ vezetőségét és az SZKT-t, hogy úgy módosítsák az EP-jelöltlistát, hogy a második helyen az RMDSZ-en kívüli politikai szervezetek által közösen jelölt személy szerepeljen. Súlyos hibának és zsarolásnak nevezte Markó Béla szövetségi elnök a református egyház vezetőinek állásfoglalását. Markó közölte, az RMDSZ álláspontja nem változik: a Szövetség továbbra is fiatal, tettrekész, felkészült politikusokat kíván az Európai Parlamentbe juttatni, Nagy Zsolt például 36, Winkler Gyula 43, Korodi Attila pedig 30 éves – tette hozzá az elnök. /Markó: Nem változik az RMDSZ véleménye az EP-lista ügyében. Marosvásárhelyen ülésezik ma az SZKT és a SZET. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 17./
2007. augusztus 27.
„Ősi szokás szerint” emlékeznek Széken az 1717 augusztus 24-i pusztító tatárjárásra, amely alig száz lelket hagyott életben a virágzó városban. A háromszori istentisztelet a megemlékezés gerince, amelyen lelkiismeretesen részt vesz a falu apraja, nagyja, és amely alkalomra a széki viselet is előkerül. Tőkés László püspök, az ünnepség állandó vendége beszédében a hagyományok fontosságára hívta fel a figyelmet. – Örökölt hagyományaink a rend és érték hordozói, amelyek hiányában elsodor az idő – fogalmazott a püspök. Elmondta azt is: a manapság gyakorolt kirakatpolitika nagy károkat okozott a magyarságnak, pedig mi most olyan veszélyhelyzetben vagyunk, amilyenen Szék ment át 1717-ben. – Döntenünk kell, választanunk, hogy milyen utat fogunk követni, ha élni akarunk. Ma a nagyhatalmak diktálta divatok irányítják életünket, idegen szokásokkal akarnak hagyományainktól, kultúránktól elszakítani, álértékeket tukmálnak ránk nehéz pénzekért. Szék az építő hagyományőrzés népe, de résen kell lennie, ha eddig meg tudott maradni ilyennek, önazonossága ne váljon az új irányzatok, a globalizáció áldozatául. Nagy szolgálatot tesz mindenki, aki a hagyományokat élteti – zárta gondolatait Tőkés László. Vekov Károly a Nemzetépítő Platform részéről köszöntötte az egybegyűlteket: „búcsús” nap itteniek és elszármazottak számára, az a nap, amikor hátratekintünk, hogy honnan jövünk, és előre, hogy hová tartunk – mondta a Bertalan-napról. /F. I. : „Örökölt hagyományaink a rend és érték hordozói” Bertalan-napi megemlékezés Széken. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 27./ „Nem érthetek egyet Kóka Jánossal, amikor azt mondja, menjenek az erdélyi magyar fiatalok Budapestre vállalkozni, mert ez a szabad választás joga. A magyar fiataloknak az a választás szabad joga, hogy Erdélyben élhetnek, és itt vállalkozhatnak, itt kereshetik meg a kenyerüket” – jelentette ki Tőkés László református püspök a széki Bertalan-napi megemlékezésen. /Lepedus Péter: Itthon maradásra szólított Tőkés. = Krónika (Kolozsvár), aug. 27./
2007. augusztus 31.
Az RMDSZ keretében működő Nemzetépítő Platform megrökönyödéssel vette tudomásul, hogy felelős tisztségeket betöltő magyar politikusok (Gyurcsány Ferenc és Kóka János) úgy nyilatkoztak a határon túli magyarság autonómia törekvéseiről, mint nemkívánatos, Magyarország és a szomszédos államok jószomszédi viszonyát veszélyeztető célkitűzésekről. A platform nyilatkozata szerint ez az állásfoglalás elfogadhatatlan, mert ellenkezik a magyarság nemzeti érdekeivel, másrészt az erdélyi, nemkülönben a többi utódállamban élő magyarság érdekeivel. Ellenkezik magának a magyar alkotmánynak az előírásaival, valamint azzal a politikai elvvel, hogy az utódállamok magyarsága maga hivatott eldönteni, milyen politikai cél megvalósítást tűz ki maga elé és ehhez milyen eszközöket kíván felhasználni. Felkérik Magyarország elnökét, minden felelős magyarországi politikai és társadalmi szervezetet, hogy foglaljon állást e kérdésben és hasson oda, hogy az ország kormánya támogassa ezután is a jogos autonómia törekvéseket, „ne induljon el egy olyan úton, amely a nemzeti nihilbe, azaz önfelszámolódáshoz vezet, és egyben felkérjük az RMDSZ országos vezetőségét, s a közeljövőben összeülő SZKT tagjait, foglaljanak állást és emeljék fel tiltakozó hangjukat ezzel a kirekesztő, romániai magyarságot, a nemzeti érdeket, a nemzeti szolidaritást semmibe vevő politikával szemben”. /Tiltakozás Gyurcsány és Kóka kijelentései ellen. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 31./
2007. december 7.
Eckstein-Kovács Péter szenátor azt szorgalmazza, hogy december 8-án a megújuló Szövetségi Képviselők Tanácsának frakciói ne regionális, hanem ideológiai alapon alakuljanak meg. A Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT) az RMDSZ legfőbb döntéshozó testülete a két kongresszus között. A testületben frakciók is alakultak, ezek azonban jobbára regionális alapon szerveződött csoportok. Ilyen például a székelyföldi vagy a partiumi frakció. A platformok ereje az idők folyamán fokozatosan csökkent az RMDSZ életében. Eckstein-Kovács Péter szenátor, a Szabadelvű Kör Platform vezetője szerint az új SZKT megalakulásakor ki kellene iktatni a regionális kezdeményezéseket és pártpolitikát kell folytatni a szervezeten belül. Jelenleg a következő platformok működnek többé-kevésbé az RMDSZ-ben: Demokratikus Új Baloldal, Erdélyi Magyar Kezdeményezés, Nemzetépítő Platform, Nemzeti Szabadelvű Kör, Nők a Nőkért Szövetség, Romániai Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom, Romániai Magyar Kisgazdák és Vállalkozók Szövetsége, Romániai Magyar Vállalkozói Platform, Szabadelvű Kör és Szociáldemokrata Tömörülés. /Simon Judit: Új SZKT alakul új frakciókkal. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 7./
2007. december 11.
Az új elnök, Bíró Rozália megválasztása mellett struktúrájában alig alakult újjá a Szövetségi Képviselők Tanácsa. Az RMDSZ politikai döntéshozó testületében a csoportok csak a platformok egy részét képviselik. Eckstein-Kovács Péter, a Szabadelvű Kör platformvezetője ideológiai alapon szerveződő frakciókban tudja elgondolni az SZKT-t. A megújult Szövetségi Képviselők Tanácsa kilenc frakcióval működik: Keresztény-Demokrata frakció (elnök: Frunda György), Közép-Erdély Frakció (elnök: László Attila), Nemzeti Szabadelvű Kör platform (elnök: Dénes István), Novum Forum frakció (elnök: Kelemen Atilla), Partium frakció (elnök: Lakatos Péter), Szabadelvű Kör platform (elnök: Eckstein-Kovács Péter), Székelyföldi frakció (elnök: Tánczos Barna), Szórvány frakció (elnök: Winkler Gyula), Tulipán frakció (elnök: Borboly Csaba). Nincs frakciója a Demokratikus Új Baloldal, az Erdélyi Magyar Kezdeményezés, a Nemzetépítő Platform, a Nemzeti Szabadelvű Kör, a Nők a Nőkért Szövetség, a Romániai Magyar Kisgazdák és Vállalkozók Szövetsége, a Szociáldemokrata Tömörülés, a Romániai Magyar Vállalkozói platformoknak, viszont Erdély valamennyi régiója frakcióval képviselteti magát. Ellenzéki csoportosulás sincs az SZKT-ban. Az ezt a szerepet betöltő, Katona Ádám vezette Erdélyi Magyar Kezdeményezés, valamint a Vekov Károly vezette Nemzetépítő Platform nem alakított frakciót. /Simon Judit: SZKT: platformok, frakciók – képviselet. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 11./
